Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Pro Nobis Egyesulet (Sepsiszentgyorgy)

2004. december 6.

A háromszéki roma közösségek képviselőinek, valamint a polgármesteri hivatal képviselőinek jelenlétében ünnepelték meg Sepsiszentgyörgyön december 3-án a Roma Ház kétéves születésnapját. Pap Adolf, a Pro Nobis Egyesület elnöke szerint jó megtapasztalni, hogy ez a közösség meg tudja tartani a házat. /(józsa): Kétéves a Roma Ház A Duna TV angyala Kommandón. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./

2005. május 23.

Május 21-én Sepsiszentgyörgyön találkozót tartott a Magyar Családi Szolgáltató Liga Alapítvány és a sepsiszentgyörgyi Pro Nobis Egyesület. A romániai családsegítők kapcsolatba léptek egymással és a magyarországi munkacsoportokkal. Az elmúlt öt-tíz évben indult és csupán néhány városban meghonosodott családsegítő szolgáltatásokat a rászorulók csupán 10–15 százaléka venné igénybe, és legfennebb 3–5 százaléka fizetne érte – derült ki egy közvélemény-kutatásból. A találkozó csíkszeredai, marosvásárhelyi, székelyudvarhelyi, kolozsvári, brassói és helyi résztvevői hangsúlyozták, városaikban több családsegítő szervezet is működik, de nincs összehangolt programjuk, pedig közösen eredményesebben pályázhatnának. /(fekete): Családsegítők tanácskoztak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./

2007. május 16.

Sepsiszentgyörgyön az Őrkő negyedi romák életkörülményeinek javítása érdekében nagyszabású építkezési akcióba kezd a Kovászna megyei közösségi rendőrség több civil szervezettel karöltve. Feljavítják és átalakítják a 2002-ben PHARE-alapokból épített roma Közösségi Házat. Itt a rendőrség is kap egy irodahelyiséget. Ugyancsak az Őrkő negyedben műgyepes futballpályát is létesítenének. Az Őrkő negyedi Néri Szent Fülöp roma iskola előtti teret és az utcát is le szeretnék aszfaltozni. Erre a célra nem pályázhatnak meg európai uniós pénzalapokat, mivel Kovászna megyében a 2002-es népszavazáskor mindössze 57 személy vallotta magát romának, annak ellenére, hogy csak az Őrkő negyedben közel 3 ezren élnek. A kezdeményezés társszervezője, a sepsiszentgyörgyi Pro Nobis egyesület már 17 éve foglalkozik az őrkői romakérdéssel. Ők pályáztak és építették meg például a Közösségi Házat is. Az Amenkha Egyesület jelenleg az őrkői lakosok feltérképezésével foglalkozik, mivel nincs hivatalos adat arról, hogy pontosan hányan élnek a roma negyedben. Sokuknak nincs személyazonossági irata, főként kukázásból, gyermekpénzekből és szociális segélyekből tartják fenn magukat. /Kovács Zsolt: Segítség a romáknak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./

2008. november 25.

Kutatások alapján három együttélési modellt állapítottak meg Erdélyben a roma és a magyar közösség között – mondta az árkosi, Székelyföld másképp című konferencián Fosztó László, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa. Az egyik együttélési modell a teljes elkülönülés, amelyet például a Maros megyei Karácsonyfalván észleltek, ahol a jórészt módos romák és a magyarok között semmiféle intézményesített kapcsolat nincs, mindkét közösség ragaszkodik saját kultúrájához, az együttélés békés. A másik modell jóval elterjedtebb, Erdély számos településén találkozni vele: a két közösség között nincs kapcsolat, és ez gyakran konfliktusokhoz vezet. A harmadik a beépülős együttélés, amikor a szegényebb sorból származó romákat a magyar gazdák különféle munkákkal bízzák meg, és napszámosként dolgoznak a cigányok. Így létrejön a kapcsolat a két közösség között, a romák megismerik a magyarok kultúráját, szokásait. Kernászt Adél Judit, a sepsiszentgyörgyi Pro Nobis Egyesület képviselője hangsúlyozta: infrastrukturális problémák akadályozzák a cigányok beilleszkedését. A Pro Nobis segít a cigányoknak a hiányzó keresztlevelek, személyazonossági igazolványok kiállításában. /Farcádi Botond: Együttélés a romákkal. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 25./

2009. február 28.

Hivatalosan március 1-jétől végre elfoglalhatják a sepsiszentgyörgyi Lábas Házban helyeiket azok a civil szervezetek, amelyek pályáztatás útján jogot nyertek a műemlék épületben. Tizenkét szervezet – Alpinsport Egyesület, Közösségért Egyesület, Nyugdíjasok Sugás Érdekvédelmi Egyesülete, Etna Alapítvány, Háromszéki Ifjúsági Tanács, Keöpeczi Sebestyén József Műemlékvédő Egyesület, Mihai Viteazul Egyesület, Cimbora Alapítvány, Gyulai Ferenc Fotóművész Egyesület, Romániai Magyar Cserkészszövetség, Pro Nobis Egyesület, Romániai Magyar Közgazdászok Egyesülete – nyert jogot a beköltözésre. /Váry O. Péter: Benépesül a Lábas Ház. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 28./

2009. november 6.

Több tízezer román állampolgár nem élhet szavazati jogával a közelgő elnökválasztásokon, és szociális segélyt sem kaphat, mert nincsenek személyi iratai. Az államfőválasztások előtti hetekben Románia több megyéjében is ellenőrzik a hatóságok, kik az „identitás nélküli” emberek. Országos adat nincs arra vonatkozóan hogy hányan élhetnek iratok nélkül. Maros megyében több mint húszezer ember él személyi igazolvány nélkül. Fehér megyében hatezer embernek nincs semmiféle okmánya. Szatmár megyében, ahol a napokban zajlott az ellenőrzés, négyezer érintettet azonosítottak, de az utóbbi három évre felére csökkent az iratok nélkül élők száma. Ez azzal magyarázható, hogy évente ismétlik az ellenőrzéseket. Háromszéken ötezer embernek azért nincs érvényes személyi okmánya, mert lejárt az igazolványuk érvényessége. A többség vélhetően külföldre költözött. A Romani Criss adatai szerint csak a cigány nemzetiségű lakosok között hatvanezer ilyen állampolgár él. A Kovászna megyei Lakosság-nyilvántartó Hivatal, a sepsiszentgyörgyi Pro Nobis-, és az Amenkha roma egyesület tavaly nagyszabású személyazonossági és keresztlevélosztó akciót szervezett, a hivatalosan „nem létezők” megsegítésére. A kezdeményezés révén háromszáz esetet tudtak rendezni. /Kovács Zsolt: Nem létezők drámája. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998